《斗破苍穹》电视剧曝片场照 林允版萧薰儿笑靥如花

Az esszénusok egy ókori zsidó vallási k?z?sség, amely tagjaitól szigorú aszkézist kívánt. Maga a szó valószín?leg az arám hasen, ill. hasajija, 'jámborok, szentek' v. 'hallgatagok' szóból ered. A Biblia nem említi ?ket. Három ókori szerz? ír róluk: Iosephus Flavius, id?sebb Plinius és Alexandriai Philón.

A k?z?sség Jonatán Makkebeus idején (Kr. e. 160–142) már aktív volt, elt?nésük pedig nagyjából egybeesik Jeruzsálem pusztulásával (Kr. u. 70).

Nézeteik, társadalmi helyzetük

A k?z?sségük?n belül t?bb csoportjuk létezett, amelyek a hódító Rómától eltér? véleményt alkottak a politika, a fegyverfogás, és a n?tlenség fogadalmának kérdésében. E csoportok k?zül a legismertebb a Holt-tenger melletti – Qumrán és a Kármel-hegy k?zeli, nazarénusok néven is ismert gyülekezet, téves hiedelem szerint Názáret város neve után.

A nazarénus Róma szemében jogi értelemben is a lázadó zsidó alattvalót jelentette. Ezért, mint más elítéltnél, bárki arra haladó tanulságául t?zték ki Jézus keresztfájára is ez esetben a Jesus Nazarenus Rex Judeorum feliratot (azaz: Jézus a nazarénus a zsidók királya, képz?m?vészeti alkotásokon r?vidítve: I.N.R.I.), az elítélt elleni vádat, ill. b?nlajstromot.

Az esszénusok betartották a mózesi t?rvényeket, saját elkül?nült településeiken, szerény k?rülmények k?z?tt éltek. Gy?l?lték a városi életet, de nem annak a kultúrájáért, hanem a b?neiért és kapzsiságáért. Elkül?nítették magukat a társadalomtól, hogy eszményi tisztaságban élhessék le az életüket. Nem kereskedtek, csak a saját választott el?ljáróiknak engedelmeskedtek. El?ljáróik utasítása nélkül semmit nem tettek. Két dologban viszont teljes szabadságot élveztek: mások megsegítésében és a k?ny?rületesség gyakorlásában. Kétkezi munkából, k?zte f?ldm?velésb?l éltek. Vallási gyakorlataikhoz mint minden zsidóhoz hozzátartozott a rituális tisztálkodás, Mózesnek és az angyaloknak a tisztelete, a reggeli ima a Nap k?sz?ntésére és a szombat szigorú megtartása. Annak, aki csatlakozni akart, esküt kellett tennie, hogy h?séges lesz a k?z?sséghez és annak tanaihoz. Az eskü megszegése büntetést vagy kik?z?sítést vont maga után. A belépni szándékozók három évi próbaid? után nyerték el a teljes jogú tagságot és k?telesek voltak odaajándékozni vagyonukat a k?z?sség számára. A Rómához lojális f?papság álláspontja elutasító volt velük szemben. Egyes vélemények szerint az esszénusok mozgalma egyfajta tiltakozás is volt az elvilágiasodott és Rómát szolgáló jeruzsálemi f?papsággal szemben. A t?bbi zsidóval ugyanakkor nem szakították meg a kapcsolatot, hiszen a templomaikba is adományokat küldtek.

Keresztel? János és Jézus tanítványai k?zül t?bben, s?t maga Jézus is kapcsolatban volt az esszénusok mozgalmával. Jézus kb. 20 éves pusztai tartózkodása is ehhez a mozgalomhoz k?t?dik. A nép k?zül sokan szenteket láttak bennük, és zarándokoltak hozzájuk, hogy betegségükb?l meggyógyuljanak.

Egyesek szerint a kumráni esszénus csoport a zélóták (Jézus apostolai k?zül az egyik; ?Simon a zelóta” is oda tartozott) teológiai megalapozója lett. Kés?bb együtt váltak a Róma elleni harc résztvev?ivé: a sicariusok is – a legradikálisabb Róma ellenesek, akik ruházatukban elrejtve a nevüket adó g?rbe kést, a ?sicá"-t tartották rómaiak elleni merényletre készen – k?zülük váltak ki. A zsidó–római háború idején (i. sz. 70; majd az utolsó, i. sz. 130) a kumráni barlangokban rejtették el az irataikat, amelyeket a 20. század k?zepén találtak meg (Holt-tengeri tekercsek).

Néhány t?rténetíró szerint Keresztel? János és maga Jézus is esszénus volt, s Jézus minden tanítása már szerepelt az esszénus tanítások k?z?tt..

Az esszénus életmódja

Josephus Flavius részletesen beszámol a ?rendkívül kül?n?s és semmihez sem hasonlítható” k?z?sségr?l, életmódjukról, szokásaikról, szabályaikról, így ír róluk: ?…minden városban vannak házaik, szerte Palesztinában… e házakban szállnak meg és kapnak ellátást, amikor úton vannak”. Plinius említi az egyik esszénus k?z?sséget, amely a Holt-tenger mentén él. A kumráni esszénusok nyaranta sátraikban laktak, télen pedig barlangokba húzódtak. K?z?sségi épületeik – ahol konyhájuk, ebédl?jük és gyülekez?helyiségük volt – fejlett vízvezetékrendszerrel volt ellátva.

Szokásaik tekintetében felt?n? az azonosság Jézus tanaival. Josephus szerint úgy tanították, hogy a túlzások és a mértéktelenség, a testnek és léleknek egyaránt kárára van. Rendkívül nagy súlyt helyeztek az egészséges, mértékletes életre. állandó mértékletességük alapján csak annyit ettek és ittak, amennyi feltétlenül szükséges volt. Az étkezések elején és végén is imádkoztak. Dics?ítették Istent mint az étel adóját. A tagok vagyonk?z?sségben éltek. Senki sem volt k?ztük, akinek t?bb tulajdona lett volna, mint a másiknak. Nem vásároltak egymástól, hanem mindenki odaadta a maga tulajdonából azt, amire a másiknak szüksége volt. Mindenki k?teles volt a segítségére sietni annak, aki támogatásra szorult.

El?szeretettel viseltek fehér ruhákat. Húst nem ettek, bort nem ittak, a nemi élett?l tartózkodtak. Az érzéki élvezeteket kerülték és erénynek min?sítették az ?nmegtartóztatást.

Hosszú élet?ek voltak, sokan k?zülük a századik évüket is megélték, de a dics?séges halált t?bbre becsülték a leghosszabb életnél is. Minden szerencsétlenséget nyugodtan t?rtek, a fájdalmakat nagy lelkier?vel legy?zték. Ez f?képp a zsidó–római háborúban állta ki próbáját. Sokat k?zülük kínpadra vontak, ?sszet?rték a tagjaikat, minden elképzelhet? eszk?zzel gy?t?rték ?ket, hogy rákényszerítsék ?ket nézeteik és hitük feladására, de kínzóik ezt egyiküknél sem tudták elérni. Nem k?ny?r?gtek hóhéraiknak, hanem bátran haltak meg, abban a meggy?z?désben, hogy a lelkük halhatatlan, mert hitük szerint a test elenyészik, a lélek azonban halhatatlan. A jó lelkek tovább élnek, a gonoszok pedig szenvedésre vannak kárhoztatva.

Napjainkban

Az esszénus tanoknak ma is vannak k?vet?ik. Magyarországon bejegyzett mai k?z?sségük a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház.

Ajánlott irodalom

• Jézus korának kulturális és t?rténelmi háttere
• Kik voltak az esszénusok?
• Az esszénusok m?vei-e a Holt-tengeri tekercsek?

Források

• Josephus Flavius: A zsidó háború
• Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység
• Református Sajtóosztály: Bibliai atlasz, 1972
• Simon Dubnov: A zsidóság t?rténete
• Paul Johnson: A zsidók t?rténete
• Michael Baigent/Richard Leigh: Mi az igazság a Holt-tengeri tekercsek k?rül [Holnap kiadó, 2000]
• R. J. Viper: Róma és korai kereszténység [M?velt nép kiadó, 1956]
• Vermes Géza: A zsidó Jézus [Osiris, 1998]
• Vermes Géza: A Qumrani k?z?sség és a Holt-tengeri tekercsek [Osiris, 1998]

További információk

• Qumrán és az újsz?vetség. Szegedi Biblikus Konferencia. Szeged, 1999. augusztus 30. – szeptember 1.; szerk. Benyik Gy?rgy; JATEPress, Szeged, 2001
• Philip R. Davies–George J. Brooke–Phillip R. Callaway: A holt-tengeri tekercsek világa; ford. Endreffy Loránd; Alexandra, Pécs, 2004
• Vermes Géza: A qumráni k?z?sség és a holt-tengeri tekercsek t?rténete; ford. Hajnal Piroska; Osiris, Bp., 2005 (Osiris k?nyvtár. T?rténelem)
• David Flusser: Judaizmus a második templom korában. Qumrán és az apokalipszis; ford. Pásztor Péter; Múlt és J?v?, Bp., 2007 (Zsidó tudományok)