吃什么对肝脏好
| Zsitomiri terület | |||
 | |||
| |||
| K?zigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Székhely | Zsitomir | ||
| Járások száma | 23 járás, 5 megyei jogú város | ||
| Települések száma | 12 város, 43 városi jelleg? település, 1613 falu | ||
| Alapítás éve | 1937. szeptember 22. | ||
| Rendszám | AM, KM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 179 032 f? (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Néps?r?ség | 41,9 f?/km2 | ||
| F?ldrajzi adatok | |||
| Terület | 29 837 km2 | ||
| Id?zóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitomiri terület témájú médiaállományokat. | |||
A Zsitomiri terület (Житомирська область) Ukrajna egyik megyei szint? k?zigazgatási egysége az ország északi részén. Székhelye Zsitomir. Területe k?zel 30 ezer km2, népessége 2015-ben 1 249 225 f? volt. Keleten a Kijevi, délen a Vinnicjai, délnyugaton a Hmelnickiji, nyugaton a Rivnei területekkel, északon pedig Belorusszia Homeli területével határos.
F?ldrajz
[szerkesztés]A Zsitomiri terület 29 837 km2-e alapvet?en síkság, amely enyhén észak-északkelet felé lejt (250–280 m tengerszint feletti magasságtól 150 m-ig). A terület nagyobbik, déli része a Dnyepermelléki- és a Podóliai-hátság k?z?tt terül el. északon fekszik a Szlovecsanszk-Ovrucki dombság, itt található a terület legmagasabb, 316 méteres pontja. 2007-ben a területnek 750 hektárnyi erdeje volt.
A Zsitomiri területen ?sszesen 221 kisebb-nagyobb folyó található: valamennyi a Dnyeper vízgy?jt? területéhez tartozik. ?sszesített hosszuk eléri az 5366 km-t. A legnagyobb folyók: Teteriv (247 km), Szlucs (194 km), Irpiny (174 km), Uzs (159 km), Irsa (136 km).
T?rténelem
[szerkesztés]Az ember legrégebbi, 100 ezeréves nyomaira a Teteriv folyó mentén bukkantak. A Zsitomiri területen t?bb helyen találtak a neolitikus cucuteni kultúrához tartozó leleteket. Az 5-7 században települtek be a keleti szlávok: északra a drevljánok, a k?zéps? és déli régióba pedig a poljánok. A 9. században már nagyobb városok is léteztek, amelyek jelent?s kereskedelmet bonyolítottak: Ovrucs és Koroszteny. A kora k?zépkorban a terület a Kijevi Ruszhoz tartozott, majd annak bukása után a 13. században a mongolok hódították meg. 1350-1360 k?rül a litvánok foglalták el az Arany Hordától. A mai Zsitomiri terület nyugati része ekkor a Volhíniai-, a keleti pedig a Kijevi fejedelemséghez tartozott. A lublini unió (1569) után az ukrán f?ldek Litvániától átkerültek Lengyelországhoz és a fejedelemségeket átszervezték vajdaságokká. A lengyel-litván unió felosztása után Zsitomir az Orosz Birodalom, azon belül pedig nagyrészt a Volhíniai, kisebb részben a Kijevi kormányzóság része lett. 1804-ben Zsitomir lett a Volhíniai kormányzóság székhelye. A 19. század jelent?s fejl?dése ellenére, Zsitomir gazdaságilag elmaradott vidéknek számított. Mai formájában a Zsitomiri terület 1937. szeptember 22-én j?tt létre. A második világháborúban a németek a terület jelent?s zsidó lakosságát szinte teljes egészében kiirtották. A világháború után itt zajlott az Ukrán Felkel? Hadsereg egyik utolsó, elkeseredett csatája az NKVD er?ivel.
K?zigazgatási beosztás
[szerkesztés]
A Zsitomiri terület székhelye Zsitomir városa. A terület 5 megyei jogú városra (Zsitomir, Berdicsiv, Koroszteny, Malin, Novohrad-Volinszkij), 7 járási jogú városra és 23 járásra oszlik:
- Andrusivkai járás (székhelye Andrusivka)
- Baranyivkai járás
- Berdicsivi járás
- Bruszilivi járás
- Csernyahivi járás
- Csudnyivi járás
- Jemilcsinei járás
- Horosivi járás
- Korosztenyi járás
- Korosztisivi járás
- Luhinyi járás
- Ljubari járás
- Malini járás
- Narogyicsi járás
- Novohrad-Volinszkiji járás
- Ovrucsi járás
- Olevszki járás
- Popilnyai járás
- Pulinyi járás
- Radomisli járás
- Romanyivi járás
- Ruzsini járás
- Zsitomiri járás
A területen ?sszesen 55 város (ebb?l 12 tényleges város és 43 városi jelleg? település) és 1613 falu található.
Népesség
[szerkesztés]A 2014-es állapot szerint a Zsitomiri területnek 1 millió 262 ezer lakosa volt (Ukrajna teljes lakosságának 2,9%-a), ebb?l 739,7 ezren városban, 522,8 ezren falun éltek. 2001-ben a lakosok k?zül 1 254 855 (90,32%) volt ukrán, 68 851 (4,96%) orosz, 49 046 (3,53%) lengyel. 0,35% mondta magát belorusznak, 0,19% zsidónak, 0,10% pedig moldávnak.
Gazdaság
[szerkesztés]A terület ásványi kincsei els?sorban az épít?iparban használatos homok, agyag, csillámpala, gránit, gabbró és labradorit. Kisebb mennyiségben bányásznak titán-dioxidot, vanádiumot, szkandiumot, hafniumot, berillt, topázt és kvarcot is. A gazdaság fontosabb ágazatai a mez?gazdaság és élelmiszeripar, a gépgyártás, vegyipar, bányaipar, épít?ipar, papírgyártás, fafeldolgozás.
Látnivalók
[szerkesztés]-
Berdicsivi karmelita kolostor -
Trihirjai kolostor -
Ovrucsi Szt. Vaszilij-templom -
"Radomisli vár" (átépített 19. századi malom)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельн?сть наявного населення Укра?нина 1 с?чня 2022. Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2022. Ukrán Statisztikai Hivatal
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Житомирська область cím? ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak lapt?rténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szerepl? információk forrásmegjel?léseként.
Források
[szerkesztés]- Богомолець. О. ?Замок-музей Радомисль на Шляху Корол?в Via Regia?. — Ки?в, 2013
- Костриця М. Ю. Географ?я Житомирсько? област?. Видання друге стереотипне, — Ж.: ВКО "Газета ?Житомирський в?сник?, 1993
- Природа Житомирщини. П?д заг. ред. А. С. Малиновського. — К.: Вища школа, 1984
Ukrajna k?zigazgatási egységei | ||
|---|---|---|
| Autonóm k?ztársaság |  | |
| Területek (Oblaszty) |
| |
| Területi jogú városok | ||
| ||